Növények és emberek

„Scientia ​amabilis”, azaz szeretetre méltó tudomány – így nevezte a növénytant a korszakalkotó jelentőségű svéd természettudós, Carl Linné. A kifejezést büszkén és sokáig használták a botanikusok tudományuk megnevezésére, amelynek egyetemes története magyar nyelven eddig nem volt hozzáférhető. A könyv ezt a hiányt igyekszik pótolni; a növénytan gyökereiről és kialakulásáról szól, valamint arról az időszakról, amely a flóra megismerésének hőskora a nyugati világ tudománya számára. Eközben számos történelmi és társadalmi összefüggéssel, érdekes kultúrtörténeti vonatkozással is megismerkedhetünk, kiderül például, hogy milyen szerepet játszott a botanika fejlődésében a pestis és a malária, a fűszerek kereskedelme, vagy az egyház és a hitújítás.

A legnagyobb elismerés, ami Linné szerint egy botanikust érhet, ha egy növénynemzetséget neveznek el róla. A legnagyobb jelentőségű „füvészekről” szinte kivétel nélkül neveztek is el növényeket. A kötetet azoknak a növényeknek a színes fényképei és korabeli ábrázolásai színesítik, amelyek egy-egy kiemelkedő személyiség nevét viselik. A régi korok botanikusai között bőven találhatunk korunk számára is példaadó személyiségeket. Többségük rendkívül sokoldalú volt, és nemegyszer a mai ember számára hihetetlennek tűnő nehézségekkel kellett szembenézniük. Ennek ellenére – vagy talán éppen ezért – tevékenységük és műveik az igazság keresése, az emberiség szolgálata, valamint a természet szépségének bemutatása terén is maradandónak bizonyultak.